Susan Mallery: Chili és csokoládé
zsebiMao 2016.04.11. 12:24
"Gloria, a Buchanan testvéreket felnevelő nagymama csípőtörést szenved, és állandó otthoni ápolásra szorul. Csakhogy az idős hölgynek meglehetősen felvágták a nyelvét, senki sem bírja ki pár napnál tovább a társaságát…
Reid vállalja, hogy a jelentkezők közül kiválasztja Gloria mellé a három ápolónőt. Két jelölttel már az állásinterjún lefekszik, de Loriban méltó ellenfélre talál…
Lori Johnsont kemény fából faragták. Ő az, aki minden beteggel boldogul, mert hamar megtalálja a gyengéjüket. Reiddel azonban meggyűlik a baja, bár elég hamar érzékeny pontra tapint…
És a finom ízek ellenállhatatlanul összeolvadnak…"
Összegzés
Őszintén szólva csalódás számomra ez a sorozat, szóval nagyon nehéz normális kritikát összehoznom róla. Azt hittem mások véleménye alapján, hogy egyre jobb és jobb lesz, épp ezért izgatottan vártam Reid történetét, de ahogy belekezdtem, már éreztem, hogy csalódás. Ezért a harmadik kötet felénél letettem a sorozatot és talán az írónőt is... Ha még nem olvastad a Chili és csokoládét, akkor a továbbiakban spoiler!!
Nos, Gloria szerepkörére már panaszkodtam az első kötetben, az a váltás azonban, amit az írónő kreál a harmadik kötetben, szürreális. Egy szimplán gonosz és rosszindulatú karakternek hirtelen sajnálni való sorsot ad és pityogó tündérkeresztanyává avanzsálja. Szürreális. Idegesítő. Átlátszó. Unalmas. Ilyen nincs. Aztán jön a főhősnőnk, Miss Mindenkinél Mindent Jobban Tudok kisasszony, aki teljesen indokolatlanul alázza porig a legtöbb olvasó kedvenc karakterét vagy száz oldalon át, miközben túlfűtött szexuális vágy uralja. Én nem vagyok még teljesen otthon a témában, ez igaz, de Mallery összes karakterét (Gloriát leszámítva) olyan szexuális vágy és kiéhezettség uralja, ami szerintem a valóságban nem létezik. Ha az ember lánya meglát egy jóképű férfit, csorog a nyála, persze, de nem kezd el mindenkitől remegni a combunk meg hegyesedni a... szóval nem, hogy a harmadik kötet is arról szóljon, hogy a női főhős mennyire tagadja, hogy ágyba akar bújni valakivel, akit nem tisztel és még csak nem is kedvel, ráadásul ahogy én láttam, Reid a legkisebb mértékben sem érdeklődött iránta... Legalább lenne valami változatosság az írónő stílusában! De ugyanazokat a szófordulatokat olvasni harmadszorra is nekem már sok. Értem én, hogy Lori karaktere ebből áll, hogy eleinte ellenszenves, aztán beismeri, hogy tévedett, de nálam olyannyira ellenszenvessé vált, hogy kénytelen voltam letenni a könyvet a nagy felismerés előtt. Teljesen elment a kedvem a negyedik kötettől.
Szóval, az első két kötete a sorozatnak lekötötte a figyelmemet, de a harmadik kötetre a javuló tendencia zuhanásnak indult és teljesen elvette a kedvem a folytatástól. Nem szoktam könyveket, pláne nem sorozatokat a felénél félbehagyni, de Mallery-nek itt búcsút intek.
|