san: ez a legáltalánosabban használt, általában azt jelenti, "úr" vagy "asszony", de ha csak szimplán udvariasan akarunk megszólítani valakit, akkor is mindig illik kitenni a neve mögé, hogy -san. Japán nemzeti szimbólummá vált hegyét, a Fujit is úgy hívják a japánok, hogy Fuji-san.

-sama: a -san egy lényegesen nagyobb tiszteletet kifejező változata. Rangban jóval felettünk állókra, istenekre használják, illetve ha hivatalos levelet/e-mailt kapsz, a megszólításod -sama lesz.

-kun: Ha valakit -kunnal illetsz, azt is kifejezheted, hogy kicsit magasabb státuszban vagy, mint az illető. Általában fiúkra, férfiakra használják, de vannak kivételek, például közeli családtagok, barátok esetében.

-chan: hasonlít a magyarban megtalálható kicsinyítőképzőhöz. Általában kisbabákra, gyermekekre használják, de manapság a hozzánk közel álló embereket, aranyos állatokat, vagy a szerelmünket is -chanozhatjuk. Önmagunkra nem illik használni, gyerekesnek számítana, ha zsebiMao-channak hívnám magam.

-tan: a -chan egy változata, általában kisgyerekek használják, akik még nem tudják kiejteni a "cs" betűt, ezért lesz a chanból tan.

-senpai: iskolában, klubbokban vagy dojokban használatos, a nálunk tudásban/rangban előrébb járók megszólítása.

-kouhai: a senpai visszafelé, azaz akit mi senpainak hívunk, ő minket, tudásban/rangban alacsonyabbakat kouhainak fog.

-sensei: nem csak tanárokra használják, hanem orvosokra, jogászokra is. Tiszteletet fejez ki egy olyan emberrel szemben, aki már letett valamit az asztalra.

-dono/tono: urat, mestert jelent, nagyon tisztelettudó megszólítás, a -san és a -sama közt helyezkedik el.

A családon belüli megszólításokat majd egy következő leckében gyűjtöm össze. Ha kérdésetek/észrevételetek van, írjatok nyugodtan!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés